Kedves Férfiak, most kivételesen azt szeretném kérni, picit ti is helyezkedjetek bele a mi helyzetünkbe.

Mi nők, úgy szocializálódtunk, hogy a férfiak (akár az apa, akár előző kapcsolatok) megtették, amire vágytunk, vagyis ahhoz szoktunk hozzá, hogy minden elvárásunk teljesítve volt.

Ez nekünk nagyon nagy kihívás, hogy a hosszú évtizedek alatt berögzült mintát felül kell írni, és most az összes elvárásunkat le kell tennünk, hisz csak úgy tudunk közel kerülni hozzátok.

Olyan ez, mintha eddig egész életedben édességet ettél volna és mostantól kezdve csak gyümölcsöt ehetsz. Iszonyú nehéz megszokni, és átállni. (Nyilván, a tudat, hogy ez egészségesebb, sokat segít:))

Figyelünk rá, és próbálkozunk, de nem megy egyből! Ezért nekünk is szükségünk van a türelmetekre!

Úgy nőttünk fel, hogy hátra dőltünk, vártunk, ti jöttetek, és meghódítottatok. Ez nagyon élvezetes volt, és marha nehéz megemészteni a tényt, hogy most nem várhatunk, mert nekünk kell kezünkbe venni az irányítást, és nekünk kell tenni értetek!

Ezért kérlek titeket, néha mondjátok a nőnek, mit éreztek iránta, mert ha egyáltalán nem mondtok semmit, azt hiszi nem is akartok semmit!!!

Amikor pedig egyedül maradtunk (akár gyerekkel, akár anélkül), és évekig társ nélkül éltünk, nyilván megszoktuk hogy mindent magunknak kellett elintézni, egyedül kellett boldogulnunk az életben. Persze erőssé kellett válni, hisz nem volt aki segítsen. Hozzászoktunk a függetlenséghez, és nyilván a fókusz magunkon volt, nem csoda hát, ha önzőek lettünk. És valljuk be nem könnyű, hogy az eddigi önző viselkedés helyett, meg kell tanulnunk alázatot tanúsítani.

Nagyon nehéz itt is az átállás, hisz most le kell venni magunkról a fókuszt, és meg kell tanulnunk, hogy rátok figyeljünk, hogy lessük minden vágyatokat, igényeteket, kívánságotokat, mert nektek támaszra van szükségetek. Meg kell szoknunk, hogy mostantól kezdve háttérbe kell szorítani a saját dolgainkat, hogy amikor szükségetek van ránk, mindig ott legyünk.

És hát valljuk be, ezen az úton, amin folyamatosan rátok figyelünk, sokszor elfáradunk, és néha olyan jó lenne kicsit újra a régi működésmódba visszamenni, vagyis hátradőlni:)

Sorolhatnék még sok dolgot, ez csak pár példa a sok közül.

Kérlek titeket, legyetek ti is kicsit türelmesebbek velünk, nekünk sem könnyű…..

Írta: Gelei Anett